Elhunytról vagy jót - vagy semmit - vagy csak az igazat! (Meghalt Király Béla nyugállományú vezérezredes)

         2/  Király Bélát 1956. október 31-én a minisztertanács kinevezte  Budapest  katonai parancsnokává (ezt a kinevezést elfogadta),  de mint  parancsnok semmit tett a helyőrség várható feladatának meghatározására és megszervezésére.

        3/ Király Béla nem volt  a Nemzetőrség főparancsnoka (!), erre a posztra nem kapott kinevezést a minisztertanácstól vagy a miniszterelnöktől, csupán egy  katonai forradalmi bizottság  (nemzetőrök részvétele nélkül) kiáltotta ki a Nemzetőrség főparancsnokává 1956. november 3-án a kora délutáni órákban, de ilyen funkció létrehozását Nagy Imre ellenezte, csupán abba egyezett bele 1956. október 28-án az esti órákban, hogy Király legyen a Nemzetőrség tiszteletbeli elnöke.

         4/ Király Béla 1944-ben önként  jelentkezett Kőszeg védelmére, segédtiszti beosztásban volt Kubicza Kázmér vezérkari ezredes mellett,  ennek ellenére - később - azt állította, hogy ő volt a Kőszeget védő dandár parancsnoka. Tény, hogy Kőszegen nem volt dandár,  egy megerősített zászlóalj védte a várost.

          Király Béla 1945. március 29-én,  09.00-ra  összehívta a zászlóalj tisztjeit, bejelentette, hogy 09.30-kor Kubicza ezredes tart számukra eligazítást, majd harcra buzdította a zászlóaljat, tájékoztatta őket, hogy  szemrevételezésre távozik és elkérte a zászlóalj okmányait, valamint a védősávjuk előtt lévő  aknamező  telepítési vázlatát Szilvási Lajos  műszaki hadnagytól.

          A zászlóalj  déltájban tudta meg, hogy Király százados harmadmagával  (fehér zászlót lobogtatva) átment a várost megközelítő szovjet csapatokhoz, egy  bajtársától (Paraj Ágoston századostól) eltulajdonított (ellopott) gépkocsival, és átadta a szovjeteknek a zászlóalj okmányait, valamint az  aknamező telepítési vázlatát.

           Király Béla százados tehát cserbenhagyta és elárulta katonáit.  Tettéért   a   világ bármely  hadseregének hadbírósága főbelövéssel végrehajtandó halálos ítéletet szabott volna ki.

             EZ VOLT KIRÁLY BÉLA ELSŐ DEZERTÁLÁSA!

          5/ Király Béla a dezertálásból és az árulásból is "tőkét kovácsolt" a maga számára, azt állította, hogy Kőszeget mindennemű veszteség és egyetlen puskalövés nélkül  adta át   a  szovjeteknek, hogy megvédje a pusztítástól. Valójában Kőszeget komoly tűzcsapások érték, éjjel-nappal bombázták és a zászlóalj össz-vesztesége 173 fő volt.

         6/ 1945-ben Király Béla  belépett a Magyar Kommunista pártba, katonai szolgálatot vállalt  és rövid idő alatt  őrnagyi, alezredesi és ezredesi rendfokozathoz jutott.

          Miután Sólyom László altábornagy, a vezérkar főnöke és a Hadiakadémia parancsnoka  nem vállalta, hogy az 1950- es díszszemlén  Farkas Mihály honvédelmi miniszter mellett az itt lévő szovjet katonai főtanácsadónak is jelentést adjon be a díszelgő alakulatok parancsnokaként,  ezért Farkas Mihály kineveztette Király Bélát  vezérőrnaggyá,  aki Sólyom László helyett eleget tett  minisztere kérésének.

         Sólyom Lászlót  két hónappal később  letartóztatták,  majd a  tábornoki perben halálra ítélték és  társaival  együtt kivégezték.

          Király Béla "csirkefogónak" és a Szovjetunió ellenségének titulálta Sólyom Lászlót,  több tábornokra tett  dehonesztáló kijelentéseket tett a perek előkészítése során, ezzel tevékeny rész vállalt abban, hogy a bitóra  jussanak. Nyilatkozott arról, hogy Farkas Mihály kérésének tett eleget kollégái  besározásával, és azt is hozzátette, hogy nem is érzett lelkiismeret furdalást...  

        Jutalmul megkapta a kivégzett Sólyom altábornagy akadémiai parancsnoki beosztását és Beleznay István vezérőrnagy  lakását (a benne lévő ingóságokkal együtt).

          7/ Király Bélát 1951-ben letartóztatták, koncepciós perben első fokon halálra,  majd két hét elteltével - másod fokon - életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

            1956-ban őszén szabadult, azonnal levelet írt Bata István  honvédelmi miniszternek (október 14-én) és felajánlotta szolgálatait a szocializmus építésére.

             1956. október 28-án viszont  már Nagy Imrénél "kopogtatott" és a forradalom céljainak  megvalósításáért vállalt   katonai szolgálatot.

             1956. november 4-én, a szovjetek második inváziójának kezdetekor  elhagyta a fővárost és  a Szabadság hegyre, távozott.

            EZ VOLT KIRÁLY BÉLA MÁSODIK DEZERTÁLÁSA!

            1956. december 30-án, a The Providence Journal-nak adott (fényképes) nyilatkozatában azt állította, hogy  a szovjetek második  intervenciója során 8 harckocsival és 400 emberével áttörte a  Budapest köré vont gyűrűjét és a budai hegyekbe vonult. Arról is tájékoztatta az újság olvasóit, hogy 1956. október 28-án, a forradalmárok szabadították ki a rabkórházból,  azt megelőzően  öt évig volt a siralomházban.  

             Később,   több variációs  nyilatkozatai szerint: (a)  egy biztosító nemzetőr zászlóaljjal távozott Budapestről, (b) egy nemzetőr ezreddel vonult  ki Budapestről, (c) néhány ezer ember élén távozott Budapestről, Nagykovácsinál pedig "hagyományos fegyverekkel vívott harcban" (Sic!) megverte a szovjeteket, majd "laza menetben"  (Sic!) Ausztria felé vették az irányt.

              Király állítása szerint november 4-én hajnalban telefonon beszélt Nagy Imrével, aki megtiltotta neki, hogy felvegye a harcot a szovjet csapatokkal. Ha Király (bizonyíthatatlan) állítását elfogadnánk,  akkor  felvetődik a kérdés, hogy Nagykovácsinál miért  szegte meg miniszterelnökétől kapott tiltó rendelkezést?

              Valójában  Király Béla  egyik állítása sem igaz, a Nagykovácsi csatát - később -  csak nimbusza növelésére kreálta,  mivel összesen  mintegy 40-45 fővel  hagyta el Budapestet (egyetlenegy harckocsija sem volt!)  és Nagykovácsinál nemzetőreit  magukra hagyva, Ausztriába menekült!

              Malisev szovjet ezredes  memoárja rögzíti a Nagykovácsinál fogságba esett nemzetőrök vallomását, miszerint  Király Béla Ausztria felé távozott,  a szovjetek  felderítő csoportja nem érte utol Királyt, pedig helikopterrel is rendelkeztek.                

             EZ VOLT KIRÁLY BÉLA HARMADIK DEZERTÁLÁSA!

              8/ A rendszerváltozást követően,- Király Bélát vezérezredessé léptette elő Göncz Árpád köztársasági  elnök,  tagja lett az országgyűlésnek  és az SZDSZ frakciónak, valamin a  Honvédelmi Bizottságnak (alelnökként).

              9/ 1998-ban az Orbán kormány katonai főtanácsadója volt, majd  2002-ben Medgyessy szolgálatába állt.

             10/ Király Béla     kitüntetést  kapott:  Horthytól, Mussolinitól, Hitlertől, Szálasitól, Farkastól,  Göncztől, Horntól, Medgyessytől, Gyurcsánytól. Előléptetést és kinevezést kapott Farkastól,  Nagy Imrétől,  Göncztől, Antalltól, Orbántól, Horntól, Medgyessytől,  Gyurcsánytól.  USA  6 államának (városának) díszpolgára, több egyetem díszdoktora és professzora, számos testület (szervezet) elnöke vagy elnökségi tagja.

              Mindezekhez határozott fellépésével, hazugságokkal, szélhámoskodással,  bajtársai elárulásával,  a mindenkori hatalomban lévők  önkéntes  (gátlástalan) kiszolgálásával jutott (juthatott).  

              Nemzetőri Főparancsnoki titulusával és '56-os forradalmi tetteinek  meséjével bejárta a fél világot (Japánt, Indonéziát, Tajvant, Fülöp  szigeteket, Indiát, Kanadát, Thaiföldet, Malajziát, Szingapúrt, Dél-Vietnámot, Hawaiit, Hongkongot, stb. stb. Mindenhol ünnepeltette magát  és  nimbusza növelésére széles körben terjesztette a személyét ért elismerések özönét.

             Etalon történetének számít Diem  Dél-Vietnami elnökkel  lefolytatott tárgyalása, aki (Király állítása szerint) tábornoki rangban ki akarta nevezni a  haderő  felügyelőjének, de azért nem fogadhatta el a felkérést, mert New York város egyetemének professzor volt.  Az esemény   1963-ban történt, viszont Király akkor még az említett egyetem közelében sem volt! 

ÖSSZEGZÉS:

       Tekintettel arra, hogy a fenti állítások mindegyike többszörösen és hiteles adatokkal vagy tanúkkal bizonyítható, sőt az elmúlt évtizedekben  számos kutató (történész) tanulmányaiban is napvilágot  látott, ezért Király Béla halálát követő (tervezett)  procedúrák  végrehajtása  alapos megfontolást igényel.

        A hírközlő szervek már Király halálát  követő órákban (félre)informálták a közvéleményt, hogy  "elhunyt a Nemzetőrség egykori főparancsnoka", az '56-os forradalom hőse,-  és a HM, valamint a Magyar Honvédség  saját halottjának tekinti Király Bélát.  

          Képmutatásra   és/vagy  nagyfokú tájékozatlanságra utalnak az eddigi közlemények, azoknak az emlékét is sértik, akik Király  "jóvoltából" vesztették életüket, családtagjaik pedig a társadalom perifériájára kerültek,  vagyonukból kifosztva,  munkahelyükről  eltávolítva. Egy  nagystílű  szélhámos, hazug, dezertőr, mindenkit cserben hagyó és bajtársait  bitó alá segítő személytől  cinkossággal felérő tett lenne úgy búcsút venni, hogy a külsőségek tovább növeljék érdemtelenül szerzett hírnevét.

           Király  Béla  tavaly, augusztus 19-én (tolókocsiban),  részt vett a kivégzett tábornokok  sírjánál rendezett emlékünnepségen, nem kért szót, nem kért bocsánatot és nem is szégyellte magát a  mártírok hozzátartozói előtt.  Kitüntetései sokaságával dekorálta fel magát, barna  bakanccsal és  és bordó zoknival  növelte  öltözete díszét. 

           HA MÉGIS A   DÍSZTEMETÉS  MELLETT DÖNTENÉNEK AZ ILLETÉKESEK, AKKOR NE FELEJTSÉK EL  KIRÁLY BÉLA  DÍSZPÁRNÁJÁRA HELYEZETT KITÜNTETÉSEI  KÖZÉ TENNI: a   NAGY IMRE  EMLÉKÉRMET, SZÁLASI FERENCTŐL, HITLERTŐL, MUSSOLINITÓL ÉS FARKAS MIHÁLYTÓL KAPOTT  KITÜNTETÉSEIT,  MERT   ÉLETÉBEN SOKAT TETT AZÉRT, HOGY AZOKAT KIÉRDEMELTE. A BÚCSÚBESZÉDBEN PEDIG UTALNI KELLENE TÁBORNOKI KINEVEZÉSÉNEK HITELES TÖRTÉNETÉRE.

                                                           Tisztelettel:

                                                                                        (Prof. Dr. Bokor Imre)

                                                                                      az MTA hadtudományi doktora,

                                                                                                           nyugállományú mérnök ezredes